KI VAGYOK ÉN?

Szegi Aranka vagyok – Ari, a felvidéken, Komáromban élek. Két kislányom van, akiket a férjemmel nevelünk. 

Hiszek abban, hogy mi is a természet részei vagyunk, ezért környezetkímélő, természetközeli életmódot folytatunk családommal. A természetközeliség számomra a saját természetünkhöz való közelséget is jelenti, ezért felvidéki magyar nőket, anyákat kísérek önismereti útjukon. Ezt a folyamatot teljes figyelemmel, ítélkezés mentes jelenléttel, intuitíven támogatom. 

Számomra az érintés az intimitás hiányok betöltéséről, a blokkok szeretetteli, finom oldásáról szól, ezért szívesen alkalmazom az önismereti folyamatok kiegészítéseként.

Hiszek a közösség megtartó erejében, ezért törekszem a környezetemben közösségeket alkotni. Az önismereti csoportjaim is ilyenek. Azt tapasztalom, hogy az egyéni munka mellett a csoportos önismeret hatalmas erőforrás a közös folyamatok, kapcsolódások, őszinte megosztások mentén.  

Hivatásom három fő alkotóeleme a hit, a bizalom, és a figyelem, amelyeket minden hozzám érkező megkap tőlem.  

 

Hogy lettem segítő?

 

Önismereti utam az anyává válásommal kezdődött, amikor egy olyan beavatást kaptam, ami által megváltozott az egész addigi életem. Kilátástalannak éreztem a helyzetem és tehetetlen voltam, egyszerűen nem működtek a jól megszokott mintáim. Azt tapasztaltam, hogy ha zsigerből működöm, és a szívem szerint hozok döntéseket, akkor minden sokkal könnyebben megy. Nem tudtam, ki vagyok igazán, mi nekem a jó, miből induljak ki… és keresni kezdtem. Így jutottam el az első női csoportba.

Azóta rengeteget tanultam és tanulok, szakmát váltottam, s ezzel visszataláltam arra az útra, ami igazán az enyém – segítő lettem.

A nőiség, az identitásválság, a természetkapcsolódás a fő szenvedélyeim. A megtartó, mégis lágy női erő a fő erőforrásom egyéni és csoportos folyamatokban is, amely megalapozott tudással párosul. Ebben a biztonságos térben leteheted a maszkjaidat, bátran kapcsolódhatsz magaddal és másokkal.

 

Hol képződtem?

 

A folyamatos fejlődés, tanulás, tapasztalás nagyon fontos számomra.

2018 óta foglalkozom édesanyákkal. Első képesítésem a hordozási tanácsadói oklevél volt, s mivel a tanácsadásokon nagyon mély témákat érintettünk az anyukákkal, éreztem, hogy több tudásra van szükségem ahhoz, hogy megteremtsem a biztonságos és bensőséges közegét a beszélgetéseknek.

Ekkor jelentkeztem a Károli Gáspár Református Egyetem Mentálhigiénés Segítő Szakember egyetemi képzésébe, ahol diplomát szereztem. Tanulmányaim ideje alatt éreztem, hogy a segítő beszélgetés módszertanát szeretném valamivel kiegészíteni. Az évek során folyamatosan jártam (és járok most is) önismereti csoportokba és egyéni terápiába. Testorientált módszerekkel, imaginációs technikákkal és művészetterápiás eszközökkel ismerkedtem.

Tudtam, hogy a fejből a test irányába szeretnék tartani, így 2022-ben elvégeztem Budapesten Lancsin Zsuzskánál a lomi lomi nui masszázstanfolyamot. Az ott megszerzett tudást a mentálhigiénés tudásommal ötvözve született meg az érintésterápia bennem. Önismereti utam során nagyon sokat kaptam az önsimereti csoportoktól, s szerettem volna én is csoportokat tartani, így Kun Szilvinél elvégeztem az intergrál csoportvezető képzést. Így lettem mentálhigiénés segítő szakember, intuitív érintésterapeuta, integrál csoportvezető.

Tanulásom, fejlődésem útja még nem ért véget, továbbra is képződöm és terápiába járok. Fontos számomra, hogy legyen egy olyan közeg, ahová elvihetem a saját gondjaimat, kételyeimet, elakadásaimat, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabban tudjam kísérni a klienseimet a saját folyamataikban.