A fejem és a szívem egyensúlyára törekszem. Persze nem arra gondolok, hogy mérlegre teszem őket 🙂 Sokkal inkább arra, hogy próbálom a gondolataim zakatolása közben meghallani a szívem szavát is. Meghallani a testem igényeit.

Sokszor, ha dolgozom, és használom az elmémet – “pörögnek a kerekek”, ahogy mondani szoktuk – megfeledkezem a testem igényeiről. Annyira belemerülök abba, amit csinálok, hogy például elfelejtek inni. Nem érzem, hogy ki szeretnék menni a levegőre egy pár percre, vagy csak megnyújtóznék. Ilyenkor kicsit megállok. Befelé figyelek, figyelem a testem, milyen jelzéseket ad, milyen érzeteim vannak. Ahogy létrejön a kapcsolat magammal, és odafigyelek a szívem hangjára, onnantól sokkal hatékonyabban tudok dolgozni is.